2012. május 7., hétfő

Az a bajom,

hogy nagyon rosszul gazdálkodom az időmmel és energiáimmal. Ime a teendők listája, természetesen korántsem fontossági sorrendben. Az amúgy is folyton változik.

Annyi mindenről szeretnék írni, muszáj feljegyeznem legalább a fontosabb témákat:

zöldtrágyázás-komposztálás-trágyalevek
egészséges táplálkozás szerintem
bébikaják
termelői piacok vs. zöldségesek
minden egyes szeretett növényfajom (és fajtám)
biotermelés
hagyományos, integrált és ökológiai növényvédelem
virágoskert
fűszerek és gyógynövények
feldolgozás és receptek

De ami a legfontosabb. Nagyon szeretném végre valóban naplószerűen, napra pontosan vezetni itt összes munkánkat, amit a kertben végzünk. Természetesen a pontos szakmai magyarázatokkal együtt.


Ügyintézni, folyamatosan frissíteni gyümölcsösünk honlapját, szórólapokat gyártani, némi marketingtevékenységet folytatni kertünk érdekében, pályázatot írni.

Főzni, befőzni, feldolgozni, szárítani, aszalni, fagyasztani.

Szakirodalmat olvasni, aktualitásokat, idegen nyelvű weboldalakat böngészni a neten.

De természetesen elsősorban rengeteget kell dolgozni a kertben, és nem csak a növényekkel, hanem a felújítandó épületekkel, gépekkel, az udvar rendbentarásával is.

Ajaj.


Sűrű tavasz

Tavasszal az ember a kertben dolgozik és nincs ideje blogot írni róla. Pedig nagyon szeretne. Mert annyi mondanivaló és érdekesség lenne, annyi megjegyezni-, megfigyelni-, lefényképeznivaló. Ehelyett inkább ott van, amikor csak teheti és próbál nem arra gondolni folyton, hogy mivel van éppen elmaradásban.
Csodálatos dolgok történnek: sorban virágoznak a gyümölcsfák, kibújnak az első zsenge zöldségek, lehet enni a retket, újhagymát, finom spenótsalátát, rukkolát, virágba borul az árvacsalán, a százszorszép, a pitypang, a levegőben végre illatok és fény. Ugyanakkor viszont mostantól lesni kell az esőt, időzíteni és kigondolni a növényvédelmet, folyamatosan betakarítani és feldolgozni a termést, küzdeni a gyommal. Mi pedig még újabb fába vágjuk a fejszénket: biogazdálkodáson gondolkodunk, pályázatot írunk, és legmerészebb terveinkben már nem csak növények szerepelnek... Meglátjuk.

Nem is olyan kicsiny zöldségeskertemben is zajlik az élet. A talajtakarásra épülő vegyeskert eddig beválni látszik. Így, hogy minden területet bevetettem, valóban sokkal gyengébben kel és fejlődik a gyom, mint korábban (és még ez is elég komoly gazmannyiséget jelent), a kedvező szomszédhatások is érvényesülnek, és máris van spenót (rengeteg), rukkola, újhagyma, hónapos retek bőven. A következő teendő bizonyos sorok és természetesen a spenótvetett sorközök, valamint a mustár sarabolása lesz. Ezen kívül kaszálásból származó füvekből, csalánból, turbolyából is készítek talajtakarást. Ezután pár nappal, ha a levágott növényi részek összeesnek, korhadásnak indulnak, kezdődhet a következő vetés. Április végi, május eleji növényeket tervezek. Úgy döntöttem, idén a palántázást a fagyosszentek utánra időzítem, ami későinek tűnik, de így talán nem kell újrapalántázni, mint az elmúlt évek mindegyikében. A mostani hűvös időben úgysem fejlődne túl jól semmi. Csodálatosan egészséges paradicsom-, paprika-, zeller-, valamint görög- és sárgadinnye palántákat sikerült nevelnünk.
Kiderült számomra, hogy nem szabad túl sokat várnom idén a kertemtől. Egyrészt messze nincs annyi időm rá, amennyit igéyelne, másrészt pedig a talaja akkor lesz megfelelő, kellően gyommentes, szerkezetes, laza és tápanyagdús, ha idén nagyon komoly gondot fordítok művelésére. Talajtakarás, finom öntözés, tápanyagvisszapótlás (természetesen műtrágya nélkül, sőt állati eredetű szervestrágya nélkül, vagy annak minimalizásálásával), mechanikai gyomirtás, stb stb stb. És akkor talán jövőre. Természetesen annyi növényt sem tudok termeszteni, amennyit szeretnék, még mindig leginkább az alapoknál járunk, a különlegességeket nem tudom belepréselni szűkös időmbe. De nem baj. Épp ez a gyönyörű ebben a hivatásban, hogy mindig van hová fejlődni, mindig van mit felfedezni.