Változás

Alapból sajnos utálom a változásokat. Azt hiszem emiatt sok jóról le is maradok időnként. Most viszont itt az ideje, hogy megbarátkozzam velük. Az elmúlt időszak nem volt könnyű nekem, noha semmi komoly gond, baj, probléma nem történt. Én azonban rettenetesen eltúloztam a legkisebb eseményt is, természetesen negatív irányban, mágnesként vonzom a rosszat, amihez hozzáérek eltörik, elromlik, kiszárad, odaég; képtelen vagyok figyelni, koncentrálni; iszonyú sokat aggódom és meglehetősen hipochonder lettem. Nem segített a szárazság, az általános gazdasági helyzet és a közhangulat alakulása sem. Bevallom elbizonytalanodtam. Megijedtem az úttól, amin elindulni készülünk, a biotermesztés útjától. Többségében lelkes, bár erősen szkeptikus véleménnyel vannak róla az emberek, és sok erő kell az árral szemben úszni. De a mélypontot elérve szembesültem azzal, hogy ez nem is választás kérdése. Ez az egyetlen ésszerű és racionális lehetőség, aminek képes vagyok, ha csak minimálisan is, de látni a jövőjét.
Gyümölcsösünkben tehát nagy változások várhatók, bár sajnos csak nagyon lassan és fokozatosan, de biztosan. A mikor (néhány év) sajnos piszkos anyagiak kérdése még. Nagyon merész terveink vannak, telepítések, új növényfajok is (mogyoró), tojótyúk tartás visszaállítása, és -remélem csak álmodtam- de mintha birkákról is esett volna szó.
Ezzel párhuzamosan konyhakerti fejlesztés is várható és természetesen családi (baráti) kör ellátása céljából továbbra is küzdök a bogyósokkal.
Azt gondolom, hogy általában túl sokat beszélek és tervezek, ám túl keveset cselekszem. Így most kivételesen inkább nem szaporítom a szót. Egyszerűen a következőt fogom tenni: akkor írok valamiről, ha végre megvalósul, ekkor majd engedélyezem magamnak a véleménnyilvánítást, elméleti fejtegetést, ömlengést, stb, stb.